Buddhizmus

az egyik vil�g val�s, amely azt hirdeti hogy a szenved�sekt�l
megszabadul�s �tja a v�gyakr�l val� lemond�s a
,,teljes megvil�gosod�s" -- a nirv�na -- el�r�se c�lj�b�l. Indi�ban j�tt
l�tre az i.e.VI. sz. -ban. napjainkban
Jap�nban, K�n�ban, Nep�lban, Burm�ban �s m�s orsz�gokban van
elterjedve �s mint egy 500 milli� hivet sz�ml�l.
Alap�t�ja Sziddharta, akit a Buddh�nak (megvil�gosodottnak ) neveztek
el. Az �sk�z�ss�g viszonyok felboml�sa �s
az oszt�ly t�rsadalom kialakul�sa id�szak�ban kifejezte a n�pt�megek
tiltakoz�s�t a braham vall�s �s az �ltala
szentes�tett kasztk�l�mbs�gek ellen, az istentisztelet �s az
�ldozatbemutat�s bonyolult szertart�sai ellen.
A szenved�sekt�l val� megszabadul�st nem t�rsadalmi t�rsadalmi
�talakul�son �s nem a term�szet er�i elleni
harcban kereste, hanem az erk�lcsi t�k�letesed�sben, amely az �letb�l
val� elt�voz�ssal, a nirv�ba val�
beolvas�ssal �rhet� el. Buddha tagadta a teremt� isten l�tez�s�t,
elvetette a v�d�k vall�s�t, de �tvette az
�jrasz�let�sre, a reinkarn�ci�ra (szansz�ra) �s a jutalmaz�sra (karma9
vonatkoz� tan�t�sukat; azzal a
kieg�sz�t�ssel, hogy az �jrasz�let�s mik�ntje nem a kasztbeli
hovatartoz�st�l �s nem az �ldozatbemutat�sokt�l
f�gg, hanem az ember j� vagy rossz cselekedeteit�l. Kezdetben (az i.e.
III--I. sz.-ban) Budh�nak az �dv�z�l�sre
vonatkoz� eszm�ly�t filoz�fiailag a vil�gr�l�s az emberi egy�nis�gr�l
mint az anyag �s a tudat egym�ssal v�ltakoz�
elemeinek -- dharm�knak -- folyamat�r�l sz�l� tan�t�ssal alapozt�k
meg. Az �dv�zl�shez vezet� �t, e tan�t�s
szerint, a dharm�k ,,nyugtalans�gnek" elfojt�sa. Id�sz�m�t�sunk els�
sz�zadaiban a buddhista vall�s l�nyegesen
megv�ltozik. A tan�t�mester eml�k�nek egyszer� tisztelete hely�be
Buddha isten�t�s�nek kultuszal�p. Az ember
�dv�z�l�s�t az istens�g kegyelm�t�l teszik f�gg�v�, amelyet a szent
szutr�k ( tan�t� c�lzat� elbesz�l�sek )
�jra-�s �jralemond�s�val lehet elnyerni. Az �j vall�s a mah�j�nanevet
kapta, elllent�tben a Buddh�t�l ered� �s
hagyom�nyos ir�nyt k�vet� hinaj�n�val szemben. V�ltozott a filoz�fiai
tartalma is. A hinaj�na filoz�fusaival
ellent�tben, akik az anyagi �s pszichikai dharm�kat realit�snak
tartott�k, a mah�j�na filoz�fusai a dharm�k
irrealit�s�t, az eg�sz vil�g irrealit�s�t bizonygatj�k. A dharm�k
irealit�sr�l, vagyis a Saunjat�r�l (�rr�l)
sz�l� tan�t�si logikailag N�g�rdzsuna (II.sz.) alapozta meg. Elm�lked�si
kit�n�ek logikus fel�p�t�s�kkel,
bizony�t� erej�kkel �s k�vetkeztet�s�kkel. N�g�rdzsuna racionalizmusa
lett a kiindul�pontja a buddhista
logika fejl�d�s�nek, amelynek Dignaga �s Dharmakirti(V-VII.sz.) voltak
a k�pvisel�i, N�g�rdzsun�nak a fogalmi
gondolkod�s irrealit�s�r�l �s az abszol�t intuit�v tud�sr�l sz�l�
tan�t�s�ra �p�ltek a k�s�bbi idealista
iskol�k (madhjamika, vidzsny�nav�da), a tantrikus budddhizmus, s�t
m�g a zen buddhizmus is. Jelenleg a
Buddhizmus h�vei hangs�lyozz�k a ,,racionalista", ,,ateista" jelleg�t.
Ezeknek az �j jelz�knek l�nyeg�ben az
a c�ljuk, hogy moderniz�lt buddhista vall�st propag�lj�k.

forr�s: -

szerkesztette: moretom