Az Istennő éneke
(Morgan fohász alapján)
Én vagyok a Nagy Anya, minden teremtmény imád, vagyok és voltam a tudatosságukért. Az ősi nőiség ereje vagyok, határtalan, végtelen.
Én vagyok a Hold szűzies Istennője, a mágia, a varázslat úrnője. A szélfútta levelek az én nevemet duruzsolják. A növekvő hold sarlója ékesíti homlokom, lábam a csillagos mennybolton pihen. Titokzatos, megfejthetetlen természetem a most nyíló ösvény. Én vagyok az eke vasától érintetlen mező. Találd meg bennem az örömöd, és megismered az ifjúság teljességét.
Vagyok az Áldott Anya, az aratás kegyes úrnője. Ruhám a mélységesen nyugodt Föld, palástom aranyhímes gabonatáblákból szőtték. A Földhöz fűződő kötelékem zabolázza a bolygót, aki évszakaim változása szerint érleli gyümölcseit. Én vagyok a menedék és a gyógyír. Én vagyok a mesésen termékeny életadó Anya.
Imádj engem vénségként, mert én vagyok a Banya. A halál és újjászületés töretlen láncolatának ígérete. Én vagyok a forgó kerék, a Hold árnya. Én uralkodom a nők és férfiak kapcsolatán, én hozok szabadulást és megújulást az elnyűtt lelkeknek. Bár a halál sötétsége birodalmamhoz tartozik, az én ajándékom a születés öröme.
Én vagyok a Hold, a Föld és a tengerek Istennője. Erőm végtelen, nevem sokféle. Én ontom a varázslatba és az energiába az erőt, a békességet és a bölcsességet. Én vagyok az örökkévaló hajadon, mindenek Anyja és a sötétség Banyája. Határtalan szeretetet és áldást küldök rád. |