A Wicca-kultusz

1954-ben a New Forest boszork�nyainak beleegyez�s�vel Gardner megjelentette a Book of Shadows alapj�n �rt Witchcraft Today (Jelenkori boszork�nys�g) c�m� k�nyv�t, s ezzel elind�totta az okkultizmus huszadik sz�zadi t�rt�net�nek legjelent�sebb mozgalm�t, a Wicca-kultuszt, vagyis a sok ezer �ves alapokon nyugv� modern boszork�nys�got.

A k�nyv megjelen�se ut�n Gardner sz�z�val kapta a leveleket azokt�l az olvas�kt�l, akik szerettek volna k�zelebbi kapcsolatba ker�lni az �l� boszork�nys�ggal, �s az �rdekl�d�kb�l hamarosan l�trehozta saj�t covenj�t. Az �ltala beavatott boszork�nyok �jabb coveneket alap�tottak, �s manaps�g m�r t�bb ezerre tehet� a boszork�nyt�rsas�gok sz�ma a nyugati vil�gban.

Id�k�zben az eredeti Murray-f�le koncepci� is n�mi v�ltoz�son ment kereszt�l, �s a szarvakat visel� Isten, valamint az �t k�pvisel� f�pap vagy m�gus vezet� szerep�t a legt�bb covenben �tvette a h�romarc� Holdistenn� �s az �t megszem�lyes�t� f�papn� vagy boszork�nykir�lyn�. Ennek a v�ltoz�snak az elind�t�ja maga Gardner volt, felismerve a Wicca-mozgalom er�sen feminin jelleg�t.

Az �rnyak k�nyve mind a mai napig a Wicca egyik szent k�nyve, b�r a benne foglaltak r�g elvesztett�k titkos tan�t�s jelleg�ket, f�leg azut�n, hogy a sz�veg k�l�nf�le v�ltozatai nyomtat�sban is megjelentek.

Ma m�r eg�szen bizonyos, hogy e gy�jtem�ny j� r�sze �j kelet�.

Ezzel kapcsolatban a mai boszork�nyok nagy r�sze hasonl� �ll�sponton van, mint Janet �s Stewart Farrar, �rorsz�g vezet� boszork�nyai, akik �gy v�lik, hogy a New Forest-i coven �ltal haszn�lt �s sz�mtalanszor lem�solt �si eredet� sz�veg olyan h�zagos, r�gies �s �rthetetlen volt, hogy szinte m�r haszn�lhatatlann� v�lt, ez�rt k�nyszer�lt Gardner arra, hogy megfoltozza, kieg�sz�tse �s fel�j�tsa.

Ebben a munk�j�ban els�sorban Margaret Murray fentebb ismertetett elm�let�re t�maszkodott, valamint Charles Leland 1899-ben megjelent Aradia c�m� k�nyv�re, melynek alc�me �gy hangzik: A boszork�nyok evang�liuma.

Leland az Aradia els� oldalain besz�mol arr�l, hogy it�liai utaz�sai sor�n bar�ts�got k�t�tt egy Maddalena nev� toscanai boszork�nnyal, aki megismertette vele az ott �l� boszork�nyok titkos tan�t�sait �s szertart�sait, majd r�t�r ennek a saj�tos kultusznak a bemutat�s�ra, ami r�viden �gy foglalhat� �ssze:

Az egykori Etruria ter�let�n �l� boszork�nyok k�z�tt id�tlen id�k �ta l�tezik egy hagyom�ny, amit egym�s k�z�tt csak �si hitnek neveznek. Ennek a t�bb ezer �ves vall�snak a k�zponti alakja Diana istenn�, akit a vil�g sz�l�anyjak�nt tisztelnek. Diana, az �si l�tez� m�r akkor is �lt, amikor m�g nem volt se �g, sem f�ld, nem volt f�ny �s nem volt �rny�k, csak � volt egyed�l, �s m�h�ben hordozott minden elj�vend� dolgot. A teremt�s kezdet�n kett�osztotta �nmag�t, megteremtve �gy a vil�g k�t ellent�tes alapelem�t: a s�t�ts�get �s a f�nyt. � maga a vil�g l�thatatlan r�gi�inak megfelel� s�t�ts�gben maradt, mert ez a princ�pium eml�keztette �t a teremt�s (�s a sz�let�s) el�tti �llapotra; a f�nyt pedig, mely l�that�, �rz�kelhet� anyagi vil�ggal azonos, fi�nak �s fiv�r�nek, Lucifernek adta. Diana k�s�bb, egy fekete macska alakj�t �ltve mag�ra, elcs�b�totta Lucifert. E n�sznak lett gy�m�lcse Aradia, a boszork�nyok istenn�je. � volt az, aki mint egy n�i megv�lt�, megtan�totta az embereket, els�sorban a n�ket anyj�nak, Dian�nak, az �j kir�lyn�j�nek a k�vet�s�re, megmutatta nekik a hozz� vezet� utat, �s megalap�totta a kultuszt, amit boszork�nys�gnak neveznek. Aradia teh�t a boszork�nyok �se, az els� boszork�ny.

A New Age mozgalom t�rh�d�t�s�val, melynek a modern boszork�nys�g is r�sz�t k�pezi, m�ra a Wicca-kultusz is vil�gszerte terjed�ben van. Az interneten t�bb saj�t honlapjuk is megtal�lhat�, s ezen elolvashatjuk a Wicca tan�t�s�nak l�nyeg�t is. E szerint a kultusz hitvall�sa a l�that� �s l�thatatlan term�szet tisztelete, szeretete, az �r�k k�rforg�s elfogad�sa. Az isteni p�r tisztelete, teh�t a n�i �s f�rfi aspektus egyenrang�s�g�nak elfogad�sa isteni �s emberi szinten egyar�nt. Etikai szab�ly szerint: azt teszel, amit akarsz, csak ne �rts!

A Wicca minden okkult, metafizikai, filoz�fiai �s vall�si rendszert elfogad. Tan�t�sai k�z�tt megtal�lhat�k az �kori miszt�riumok ugyan�gy, ahogy a s�m�nizmus egyes elemei, a keleti filoz�fi�k vagy az okkultizmus �s a ritu�lis m�gia.

A Wicca szabad vall�s, nem t�r�t, nincsenek dogm�i, parancsolatai. A csoportok vezet�i sem uralkodnak a coven tagjai felett, csak tud�sszintj�k k�l�nb�zteti meg �ket a t�bbiekt�l. A boszork�nyok legfontosabb tev�kenys�gei a term�szet, a F�ld v�delme, �s a gy�gy�t�s.

A Wicc�nak t�bb ismert ir�nyzata van. Ezek alapjaikban, hitvall�sukban megegyeznek, csak szertart�srendj�k, mitol�giai h�tter�k k�l�nb�zhet egym�st�l.

A Wicc�nak h�rom fokozat�t k�l�nb�ztetj�k meg, ezek k�z�l az els� a m�gikus hit �s a hagyom�nyok meg�rz�se, a m�sodik a misztikus tud�s megszerz�se, a harmadik pedig a m�gikus er� haszn�lata.

„Az �si hit fontos r�sze a m�gia, amit b�rki gyakorolhat. A boszork�nyok szerint nincs k�l�n fekete �s feh�r m�gia. Cselekedeteink, c�ljaink hat�rozz�k meg, miv� alakul. Minden tud�st �s er�t lehet pozit�v �s negat�v c�l �rdek�ben is alkalmazni. Mi azonban nem haszn�ljuk rombol�, puszt�t� sz�nd�kkal, mert ez ellenkezne a term�szet tisztelet�vel, �s a hit�nkkel.”