Mindegyik csakra a test tbb pontjval van kapcsolatban, s ez az sszekttets teszi lehetv az egsz test magasabb vibrcijt. Ha brmelyik mkdse valamilyen okbl blokkolva van, vagyis nem mkdik megfelelen, akkor csak rszleges megtisztts lehetsges. A mindig magasabb rezgsszintre juts azrt fontos, mert ez lehetv teszi a llek bels fejldst a fldi testben, aminek a vgs clja kzeledni a Teremt fel - rtallni, s egyeslni a magasabb szellemi kzssgben.
A hetedik vagy koronacsakra a fejtetnl tallhat. A tobozmiriggyel van kapcsolatban, a fels agyat irnytja s a jobb szemet. Ezen a csakrn keresztl lehet megkzelteni az Istennel val egyesls rzst. A sznt sokszor ibolyasznnek ltjk, de nha az sszes szn kombincijnak: fehr fnynek.
A hatodik csakra vagy a harmadik szem a homlok kzepn tallhat. Kapcsolatban ll az agyalapi miriggyel, az agy als rszt, az idegrendszert, a fl, orr, bal szem irnytst vgzi a "szemlyisg szeme". Ezen a csomponton keresztl ismerhetjk fel sajt lelki termszetnket vagy alkatunkat. A szne pedig indigkk, de ltjk a vrs s kk vibrl kombincijnak is.
Az tdik csakra a toroknl van, s a pajzsmiriggyel van sszefggsben, ez irnytja a tdt, a hangszlakat, a hrgket s az anyagcsert. A kifejezs, kommunikci s rtktlet kzppontja. A szne: kk.
A negyedik csakra a szvnl van, a csecsemmiriggyel van kapcsolatban, a szvet, a vrt, a vrkeringst irnytja, s az immunrendszert szablyozza. Ezen a kzponton keresztl szeretnk. A szne: zld.
A harmadik csakra a gyomorszjnl helyezkedik el s a hasnylmiriggyel van kapcsolatban, az epehlyag mkdst befolysolja s nhny aspektusban az idegrendszert. Ezen keresztl lehet megtisztulni az rzelmi rzkenysg s szemlyes er krdseiben. A szne: srga.
A msodik csakra a nemi szerveknl tallhat s ugyanez a kreativits csakrja. Irnytja a viselkedsnket msokkal val kapcsolatainkban, a nemi letben s a szaporodsban. A szne: narancssrga.
Az els csakra, az alap vagy a gykr a htgerinc als vgnl helyezkedik el, s azt irnytja, hogyan rtjk meg a fizikai dimenzikat. Ezen az energiacentrumon keresztl tapasztaljuk meg a menekls vagy harcreakcikat. Kapcsolatban van a mellkvesvel, a veskkel, s a htgerinccel. A szne: vrs.
|